Szobahőmérsékleten a relatív nedvességtartalomnak 50-55% között kell lennie. Amikor meghaladja az utolsó értéket, a levegő már nem tudja fenntartani a vízgőzt, az pedig kicsapódik a leghidegebb felületre, amely egy szobában vagy a fal vagy az üveg.
A vízpárának a levegőben való jelenlétének az oka elsősorban az emberi tevékenység. Az ember, légzésével, naponta 1-2 liter vizet bocsájt ki. A szobák nedvességtartalma az alábbiak szerint alakul:
- Könnyű emberi tevékenységek: 30-60 g/h
- Közepes nehézségű emberi tevékenységek: 120-200 g/h
- Nehéz emberi tevékenységek: 200-300 g/h,
- Fürdés fürdőkádban: 700 g/h
- Zuhanyzás: 2600 g/h
- Főzés: 500-1500 g/h
- Szobanövények: 10-20 g/h
- Szabad vízfelszínek: 40 g/h
- Mosott és csavart ruhák: 50-200 g/h
- Megmosott és ki nem centrifugált ruhák: 100-500 g/h
A páralecsapódás jelensége sokkal ritkább régi típusú nyílászárókkal ellátott otthonokban. Mivel ezek nem zárnak tökéletesen, a belső tér kényszerített, önkéntelen szellőzését teszik lehetővé, megoldván ez által a nedvesség és a páraképződés problémáját. Ebben az esetben azonban, jelentős hőveszteség keletkezik, ennél fogva pedig magasabb karbantartási költségek.
A tökéletes szigetelés a PVC nyílászárók egyik legfőbb tulajdonsága. Ez kiküszöböli a hőveszteséget, azonban megjelenik a páralecsapódás veszélye. Ezért szükség van a belső tér rendszeres szellőztetésére és megfelelő, alacsony emisszivitású hőszigetelő ablakra. Reggel minden szobában 10-15 percig kell szellőztetni (különösen a hálószobában). Ezt a nap folyamán 3-4 alkalommal kell megismételni. |
Az ablakokat nem elég megbuktatni, hanem tágra kell nyitni, mivel az intenzív szellőztetés rövid idő alatt lehetővé teszi a levegő megfelelő áramlását. Szellőztetés közben kapcsolja ki a melegítést. Azonban, figyeljen arra, hogy a szobákban a hőmérséklet nem csökkenhet +15 C alá, hogy a belső térben a levegő elég nedvességet vehessen fel. A keresztszellőztetés egy, az ellentétes oldalon található ablak segítségével gyors és hatékony, mivel néha nem elég csak egyetlen ablakot kinyitni.
Emellett, ki kell küszöbölni, vagy legalábbis csökkenteni kell a gőzforrásokat – nagyszámú beltéri dísznövények, háziállatok. A bútorokat a faltól néhány centiméteres távolságra kell elhelyezni, a függönyök pedig nem akaszthatók a fűtőtestek elé. Ez utóbbiak csak az ablakpárkányok szintjéig érhetnek. A kevésbé fűtött helyiségek ajtaját csukva kell tartani. A fűtésrendszer tervezésekor a fűtőtesteket közvetlenül az ablakok alá kell elhelyezni, hogy a kibocsájtott hő az ablaküveget a belső tér hőmérsékletéhez a lehető legközelebb értéken tartsa. A nyílászárókat a fal közepétől befele kell felszerelni (a meleg övezetbe), a belső párkányokat pedig olyan módon kell kialakítani, hogy azok ne akadályozzák a hőnek az ablakhoz való áramlását. Felszerelés után szükség van a nyílászárók úgy külső, mint belső szigetelésére az ablakkeret kontúrján. Erkélyek esetében először a külső falak, a padló és a mennyezet szigetelését kell elvégezni. Szükséges a nyirkosság kiküszöbölése és állandó szellőztetőrendszerek felszerelése. |
